2011. július 5., kedd

Szemügyek

Felmondási időm azon részének, amit már nem kell ledolgozni, ma másodjára volt tényleg nagy haszna: az utóbbi másfél hét alatt kétszer kísértem nagynénémet-keresztanyámat, aki egyben fiam keresztanyja is, a szemklinikára.
Szürkehályogműtétje volt bal szemére közel 1 hónapja, ahova még kivitte öcsém és délután értement, szabadnapja lévén. Az azt követő kontrollra a szociális gondozásában segítő hölgy kísérte el, szerencsére, mert akkor még dolgoztam. Az azt követő kontrollra viszont nem lett volna, aki kíséri, nem ért rá más - milyen érdekes, hogy szerencsének kell neveznünk a sorsot, mely úgy intézte, hogy munkanélküli legyek... persze munka esetén is mindenképpen megoldottam volna, ha másként nem, szabadsággal, mint anno minden más fontos dolgot -, mi sem volt természetesebb, minthogy korai keléssel, jóó melegben kiránduljunk egyet a szemklinikára.
Nemcsak azért, mert egyik szeme műtött, és bár szerencsére azzal már tisztán lát, viszont a másik rövidlátó és még hályogos - azzal augusztusra van kiírva műtétre -, nem tudja a szemüvegeit hordani, és látása olyan, mintha pl. a járda jó erősen lejtene, így nyilvánvalóan hiányzik az egyensúlyérzet és bizonytalan a járása. Nem beszélve 82 éves koráról, hogy bizony, fizikailag is igencsak támaszra szorul, szóval nemcsak a szeme miatt bizonytalan ő már. A legtűzőbb napsütésben is csigalassúsággal haladunk úgy, hogy belémkarol és rám támaszkodik - ezt a csigalassúságot csak én érzem, ő viszont úgy diagnosztizálja, hogy "én ám nem tudok már ilyen gyorsan vágtázni, mint te!":))) -, szóval már egy kicsit sem tud gyorsabban haladni azért, hogy hamarabb elérjük az árnyékos részt... természetes, hogy nem tud ekkora utat ilyen látással és ilyen fizikummal már egyedül megtenni. Egyébként is szemproblémák esetén kortól függetlenül sem annyira kellemes egyedül mászkálni...
Ma pedig műtött szemében 1-2 hete jelentkező látászavarai miatt kellett kimennünk újra, sokan is voltak, többmenetes vizsgálatok, pupillatágítás stb. során egy esetleges retinaleválás fenyegető jeleinek is vehetők a tünetek, ahogy hallottuk. Egyelőre nincs konkrét baj, nagyon száraz a szeme a cseppezés ellenére, tehát sűrűn kell csepegtetni, valamint elmondták, hogy ha ezek után bizonyos (részletesen leírt) jeleket észlel, akkor azonnal mennie kell, mert az tényleg retinaleválás és lézeres műtétre lesz szükség...
Nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor! És hát ugye, augusztusban még egy menet műtét és az azt követő kontrollok lesznek hátra, bízom benne, hogy segítségére tudok lenni, ha már a munkanélküliséget hozta a sors (bízva benne, hogy még nem leszek kiküldve az utcára sepregetni)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése