2012. március 28., szerda

Loreena újra


Kicsit úgy éreztem magam, mikor már szinte biztos volt, hogy eljutok, mint amikor az ember pénzt dob valamely gyönyörűszép távoli helyen járva kútba-folyóba-szökőkútba, hogy - mint ahogy a babona tartja - biztosan visszatérhessen még oda életében.
Loreenát látni és hallani élőben egyszer is csoda. Nem hittem, hogy ez megismétlődhet életemben! Ráadásul abban az életemben, amelyben most a 2 évvel ezelőttihez képest úgy érzem magam perspektívailag, ahogy nem akartam volna soha el sem képzelni: mintha hegycsúcshoz képest a barlang mélyén lennék.
És lőn csoda. Újra.


Még mikor István értesített róla, hogy megvan a jegy, akkor sem tudtam elhinni, hogy tényleg eljutok. Nem is nagyon mondogattam a családban sem hetekig, hiszen úgy gondoltam, úgysem létezik, hogy el tudok menni... vegyük csak azt a tényt, hogy a tavalyi év közepétől számítva is 7 hónap telt el, hogy egyáltalán január végén először tudtunk találkozni, január végén. Nyilván az én körülményeim és kötöttségeim miatt.


Annyira nem akartam elhinni, hogy mikor negyedórával az előadáskezdet előtt elfoglaltuk helyünket, akkor tudatosult bennem enyhe szíves rosszulléthez hasonló formában.
Helyünk jó volt, mert emelt hely első sorában volt, így senki nem ült egy szintben előttünk. Igaz, jó távol, tehát nagyon apró volt szemszögünkből a színpad; és bár Loreenát csak hosszú szőke hajáról tudtam, hogy ő az, valamint épp meg tudtam különböztetni, hogy most éppen tangóharmonikával, zongorával vagy hárfával kíséri-e énekét, miközben ő és stábja a legprofibb módon remekelve adták elő régebbi és új számait vegyesen.

A koncertonline.hu oldalról idézem, mert ennél pontosabban úgysem tudnék róla írni:

"Loreena McKennitt budapesti koncertjén átélheti a közönség a tradicionális kelta zenei világ harmóniában gazdag hangulatát, élvezheti a kiegyensúlyozott és egyedülálló előadás minden pillanatát. Egy különleges utazáson vehetnek részt, mesebeli tájak és legendák birodalmában, búzamezőkön, szelek szárnyán, mintha egy film szereplői lennének."


Hogy teljes legyen örömöm, megkaptam Istvántól Loreena új CD-jét is...
Kívánhat-e ember ennyit?

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép koncert volt! Örülök hogy megint ott lehettünk! Az természetes, hogy igyekeztem örömet szerezni vele. :) Bízom benne hogy lesznek még hasonló élményeink! Talán még Loreena is jön újra hozzánk koncertezni.
    (Csak azok a bunkó VIP-esek ne lettek volna.)

    VálaszTörlés
  2. Hát, inkább ne legyünk telhetetlenek...
    Na igen... azokat máig sem értem, mi dolguk volt ott, ha egyszer csak bratyizni, röhöncsölni meg enni-inni voltak ott hatalmas tányércsörgéssel. Az az igazság, hogy nyilván egy ACDC-koncerten fel sem tűnt volna, de itt baromira zavaró volt.

    VálaszTörlés