2012. december 21., péntek

Sűrű gyorsposta

Egy jeles ismerősöm, L., aki a nyomdásztalin verseskönyvet kért tőlem és az adásvétel múlt hónapban le is zajlott, újra jelentkezett egy tegnap reggeli e-mailben: a verseskönyvemet elvitte egy családi összejövetelre, melynek az lett az eredménye, hogy még két könyvet szeretne rendelni, fel is sorolta a dedikáláshoz szükséges neveket. Remélte, van még, és azt is, hogy karácsony előtt eljut hozzá.
Én is jeleztem, hogy van, és ha most feladom elsőbbségivel, mindenképpen megkapják időben.
Ezt jószerint azonnal rendeztem, előkészítettem, dedikáltam, szerencsére volt még légbubis boríték is, címeztem, és amikor fél 3 előtt indultam a Katával való találkozásra, előtte fel is adtam elsőbbségivel a postán, s egyben vettem újabb légbubis borítékokat is. Szerencsére. Merthogy...

...szóval este, amikor hazaértem a Kata-taliról és FN-bevásárlásról, kicsit később látom ám, hogy azóta L.-nek vár egy újabb mélje, melyet 3 órakor írt. Ezek szerint még egy könyv kéne ám, szintén névvel, hogy kinek dedikálva; és hogy jó lenne, ha együtt adnám fel.
Ez így immáron tutira nem fog összejönni, mivel a kettő már elment!
De azonnal rendeztem, készítettem elő, és ma reggel fel lett adva a 3. is, szintén elsőbbségivel. Most már csak reménykedem, hogy ezt is megkapja még karácsony előtt; hiszen péntek van, és nem tudom, csak bízni tudok benne, hátha aranyvasárnap előtti szombaton még működik a posta... Mindenesetre rajtam nem múlott, igyekeztem...

Amúgy már csak 9 könyvem van, és már nemigen fogom reklámozni. Hiszen újranyomást nem vagyok képes bevállalni, és hát ennyi könyv akkor is elmegy életem végéig, ha mondjuk, maximálisan csak a nyugdíjkorhatárt érem meg. Mindig van, aki felbukkan... és el fog menni, akár ajándékba, akár máshogy.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése