2017. május 2., kedd

Borzalmak keddje

A kedd ugyanolyan, illetve még borzasztóbb volt, mint a hányás első napja.
Nem részletezem újra.
Reggel újra erőszakoltam volna lájtos almát, kekszet, teát, szívgyógyszereket -- búcsúztam is tőlük azonnal.
Utána már nem is erőltettem.
Időnként 1-2 korty hideg vízzel bepróbálkoztam, de annyira utálok mindent előre, és annyira át van változva a belsőm, hogy nincs olyan cucc a világon, amit ilyenkor megkívánnék. Azt hiszem, ha így maradna az ember, nyugodtan meg lehet halni pár napon belül.
Lavór nélkül már sehova sem mentem, és feküdtem, néztem az István által hozott (Szilvi által javasolt -- merthogy ő szerette, de én még sosem láttam) Szívek szállodáját...
Az alvás is förtelmes nagy nulla volt.
A macskák érezték, hogy nagy baj van, mert még Haramia is, aki rám sem nagyon szokott hederíteni, még az is ott dorombolt meg topogott rajtam fél éjszaka.
Szörnyű volt...
Rájöttem már tegnapelőtt, hogy nem kedden kell menni laborba, hanem szerdán. Ennek akkor még örültem. Most kíváncsi voltam, hogy bírom ki addig... Mert ennek valahogy véget kell vetni!

Mai naphoz hozzátartozik, hogy érkezett Istvántól a támogatása, melyet nagyon köszönök.
Valamint, hogy a Lidlben matracakció volt, és Szilviéknek annyi idős a matracuk, amennyi ez a ház, vagyis 33 éves... Szinte már elporladt, főleg a Dani ágyán lévő. A másik sem sokkal különb. Úgyhogy a két összetolt egyszemélyes ágy, amelyen most Szilvi és Bence alszik, teljesen összetákolt, szedett-vedett állapotú matracok vannak mindenféle kitoldással stb.
Lehetne vágatni is, de egyrészt azt haza is kellett volna valahogyan hozatni, másrészt qrva drága.
Most a lidlbeliek három részre hajthatóak (akár ülőkeként is szolgálhatna így), piros és szürke mintásak, darabja 10 ezer Ft.
Én kitaláltam, hogy mivel a büdös életben nem lesz húszezer Ft-ja, hogy tudjon két szivacsot venni, mondom, adjunk nevet a gyereknek, ez nekem is visszajön hosszabb távon -- és pl. Bence is olyan simán megértette, hogy még a hétvégén, mikor elvitték, ott is elmesélte! --, mondom, háromezret szoktunk adni alkalmanként, tőlünk ez is nagy szó. Kiszámoltam, hogy lenne nekem egy gyermeknap, egy jóbizonyítvány-ajándék (mert az lesz, ahogy nézzük!), egy Bence-nap; Szilvinek pedig egy szülinap, egy névnap és egy karácsony. Valamint marad kétezer egy Mikulásra. Többet mi nem szoktunk, mióta munkanélküliség van.
Így mondtam, hogy én ezt megelőlegezem, mert MOST van matracakció a közelben, amikor nem kell még taxira is költeni esetleg; és most még meg tudom, de ne felejtsék el, nehogy két hónap múlva úgy tűnjön, mintha én valamire nem vettem volna semmit.:)) Meglesz az új, életreszóló matrac, de a régiektől tessék megszabadulni, így is káosz, ami Szilviéknél van.
Szóval iskola után Szilvi 8-ra odament, már majdnem elkapkodták... de sikerült.
Úgyhogy ez is megvan.
Lényegében ebben az évben már csak Bencének fogok "jönni" egy karácsonyi ajándékkal, minden le van rendezve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése