Nagyon szépek lettek... Úgy tudom, kettőt, a felsőket rendelte, az alsó kettőt pedig varrónővel varratták nővérével, miután a varrónő mintát vett. Apró dolog, de iszonyat sok meló van ám ezekben!
Az anyagokat ő vette... Sok pénzébe fájt neki ez a küldemény, ami szinte felfoghatatlan, hogy nem is rég ismerjük egymást, bár sokat beszélgettünk és Ervinünk közös jó ismerősünk volt, aki által mi is összejöttünk -- élőben egyszer találkoztunk, a temetésen... és lám, ilyen hozzám. Hüpp.
Nagyon szépek, nagyon örültem nekik -- kifejezhetetlen a köszönetem.
Fel is próbáltam, mindegyik kényelmes, kellemes, elasztikus anyagból készült.
A fehér-fekete csíkos -- ha méretre lehetne mondani -- egy számmal nagyobb a többinél, de mivel megkötős, nincs jelentősége, ugyanolyan stabil, mint a többi. Nem is tudnám megmondani, melyik tetszik legjobban közülük.
És mikor köszönetemet kifejeztem, legalábbis megpróbáltam, akkor még mondta, hogy még van anyag, és még csináltat! :-O
Mindenesetre ezekben is csinált Szilvi néhány fotót...
Ekkor még nem tudtam, hogy utolsó percben voltunk...
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése