2017. május 21., vasárnap

Vasárnapra jutott

Vasárnapra volt egy pokoli éjszakám megint, mint az 1. kemó után, bár akkor összességében több is. Most ez volt az első. Hidegrázás -- melegem van -- ezek felváltva; hánytam-vetettem magam, forogtam, mert fájtak az ízületeim, a csontjaim; 10 percenként órát néztem, csikarás, hasmars -- bár hányás nem volt. Mitől is, mikor nemigen volt bennem semmi. Bár ez a múltkor sem jelentett akadályt!
Szóval hótra kifáradva kóvályogtam ki az ágyból vasárnapra.
A párnámon tincsek, vastagon hajak -- ez jelzi, hogy még mindig, mindig van, és hogy mennyit foroghattam, ha most ily tömegesen jelentkeztek.
Aztán persze még belefésültem a kádba, onnan is három marékkal került elő... Csak ezek után szoktam feltenni az "itthonra befogott" turbánt.
Egész nap gyakorlatilag egy 2 decis bögrés levest ettem meg nagyjából, egy banánt és egy krémtúrót, semmi más le nem ment, ez egész napi cucc, és még örvendeztem, hogy bennem maradt.
Nem mondom, volt némi öklendezés, rohantam néhányszor hasmarsra, ami ilyenkor olyan, mint a víz. Szerintem több, mint amit bevettem egész nap.
Szar ügy.
Anyámmal telefonáltunk több mint egy órát, Dani hozott szennyesét délelőtt 3 géppel kimostam, kiteregettem. A mosás nem, de a teregetés igen letaglózó volt, de ügyesek vagyunk, megcsináljuk, leszek én még így se, akkor mi lesz? Amíg meg tudok valamit csinálni, nem szoktam segítséget kérni.
Két injekció úgy 2 óra eltéréssel.
Elkezdtem nézni A mentalista első évadját, megnéztem belőle hármat.
Tibbémmel beszélgettünk estefelé, majd olyan álmos és fáradt lettem, hogy kivételesen nem maradtam fent éjjel 1 óráig, hanem már fél 11-kor mentem fürödni, majd feküdni.
Nagyon húzott most az ágy, és jobb is volt valamivel, mint a tegnapi, bár a forgás, hányás-vetés megvolt, meg valószínűleg némi láz is, de a fájdalmak nem voltak olyan erősek, mint tegnap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése