2017. november 8., szerda

Klinika -- 31. sugár.

Úgy mentem ma is, mint tegnap, tehát később. Fél 12-re értem ki a Sugárterápiára.
A tegnapelőtti két hölggyel beszélgettem, akik váltottan érkeztek, tehát mindig volt partner. Sőt, előttük egy férfiember is elmesélt sok mindent magáról, szegény. Betegszállítók hordják Szoboszlóról, egy idősek otthonából. Ezt látom is itt, hogy akiket így hordanak, még sokkal több időt kell itt tölteniük, mint nekünk, akik mehetünk, ha végre végeztünk. Előfordul, hogy nekik még órákat kell a szállítóra várniuk. Volt, hogy délre végzett, és este 7-kor jöttek érte.:(
Végre sikerült megjavítani a napokig rossz sugárgépet, így ott is folyt a kezelés, de az én időpontomat a behívás szemszögéből ez nem befolyásolta. Már szinte szokottan fél 2 előtt hívtak be.
Megtörtént a 31. sugár. Hú, de soknak tűnik ez...
24-essel haza. Persze ez nem olyan, mint amikor este jártam sugárra, akkor félig üres buszra szállhattam, itt meg általában tömve van, elsősorban diáksággal. Általában szerencse, ha egyből le tudok ülni, inkább pár megállót állnom kell, mire leszállnak és le tudok ülni.
Fotóztam a Klinikáról kijövet.




















Otthon megfőztem a töltött káposztát.
Hát igen, egész más volt, mint amit mi szoktunk csinálni. Nem volt rossz, csak szokatlan.
Egyrészt kinézetre normál méretűek voltak ezek, de belül igen szerény volt a töltelék, és füstölt húsból készült. Ezenkívül savanyú káposztával csinálták, mi nem azzal szoktuk, bár tudom, a savanyú a gyakoribb. Viszont ha nem akarom, hogy péppé főjön a töltelék, márpedig én keményebben szeretem, akkor a káposzta ehetetlenül kemény marad. Úgyhogy a káposzta eleve ment pocsékba, amúgy nemcsak kemény, hanem nagyon savanyú is volt... és istenigazából a töltelék sem ízlett. Na mindegy, külsőre pedig olyan jól nézett ki -- mindenesetre nem mostanában fogom megkívánni.

Megnéztem a tegnapi Elifet.
Dani 9 körül jött, hozott almot, mákos sütit az Aldiból.
Tegnap óta megy keddtől szombattal bezárólag az Ázsia expressz (a sárkány útján), amiben nem különösebben a verseny érdekel, sőt. A helyszín! Vietnamban kezdtek el bohóckodni, rohangálni a versenyzők egyik helyszínről a másikba, és számomra tök érdekes az ottani kultúra, a látnivalók, olyan, mint egy utazás vagy kirándulás. Fantasztikusak az ottani emberek is, nem tudom, mennyire természetesek vagy mennyire megrendezettek a dolgok, de ezerszer segítőkészebbek, befogadóbbak, alkalmazkodóbbak, mint itt mi vagyunk. Itt nem tudom, ki tenné meg, hogy kapásból elviszik őket ottani emberek autón, taxin, buszon úgy, hogy nincs egy vasuk sem a versenyzőknek. Valamint este szállást keresve és kézzel-lábbal rimánkodva, oda-vissza tört angolsággal bekéredzkednek éjszakára, az ottaniak meg szinte minden további nélkül befogadják őket.
Na mindegy, ezt most a látványosság miatt elkezdtem nézni.
De volt még BK és Szulejmán is! Ez utóbbit már hiányoltam, mert a múlt heti az ünnep miatt épp kimaradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése