Szándékosan nem írogattam állandó aggodalmamról, a CT-ről a kezdeti megjegyzések után, de azért állandóan fennállnak. Egyre jobban lehetetlenségnek érzem az egészet, már maga az, hogy 6 után elindulni, 7-re jelentkezni két liter csapvizet meginni -- tiszta horror számomra.
Ma összekészítettem a papírhalmazból mindazt, amit vinnem kell magammal. Pl. előző hasi MR lelete, CD-je. Utolsó ambulánslap, meg amit ott a CT-n adtak. Átnéztem, hogy ki van-e töltve rendesen minden, kiegészítettem. Kiszedettem Szilvivel a fülbevalót. Ezek után próbáltam a nap többi részében nem túlaggódni a dolgot, de ezt parancsra nem igazán lehet. Lehet nem beszélni róla, de attól még az emberben szüntelenül ott van a dolog!
A két keresztszemest beügyeskedtem a tartókba, sikerült! Felraktam a falra, a helyükre. Már nem sok fér el ebben a vonalban...
István telefonált. Megnéztem a tegnapi Elifet.
Sütöttem szalonnát, miután az égvilágon semmit nem kívántam enni.
Este BK.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése